Kiadó: Metal Scrap Records / Total Metal
Web: Majesty of Revival facebook

Zenészek:

Trayan Mustyace - Basszusgitár
Vasily Irzhak - Dob
Dimitriy Pavlovskiy - Gitár, Háttérvokál
Marat Adiev - Billentyű
Konstantin Naumenko - Ének

Dalok:

1. Meaning of Life 05:02
2. Self-Control 04:32
3. The Moonlight 05:19
4. The Code 05:05
5. Masked Illusion 04:14 instrumental
6. Blind 03:52
7. Magnalia Dei 04:29
8. Reality 07:28
9. Epilogus (Part I and II) 08:44





Gyanítom, hogy az ukrán Majesty of Revival neve még a jártasabb zenei mindenevőknek sem mond semmit, pedig gondolhatná az egyszeri hallgatóság, hogyha egy csapat tőlünk keletről érkezve neo-klasszikus hálóval átszőtt dallamos power metál muzsikát mutat be a nagyérdeműnek, arra még a nyári uborkaszezontól függetlenül is érdemes lehet felfigyelni. Azt azért leszögezhetjük, hogy ez a stílus semmiképpen sem az ukránok asztala (hirtelenjében csak a Conquest ugrik be), bár azért terjeszkednek ők rendesen ebben a cizelláltabb, komolyabb zenészi és zeneszerzői kvalitásokat igénylő metálzenei stílusban is, de jellemzően azért mégiscsak komoly fáziskéséssel követik az európai nagyhatalmak színtereinek eseményeit - bár azért van egy-két szegmens ahol kelet-Európa diktál. Viszont, összességében ez a helyzetkép a javára is válik meg nem is ennek a még csak negyedik évét taposó bandának, hisz adott a lehetőség, hogy akár pont ők legyenek a minőségi helytartóji ennek a stílusnak hazájukban, konkurencia igazából nem nagyon van, vagy minimálisan, a probléma viszont, hogy egy maroknyi elkötelezett zenehallgatón kívül igazából ma már csak nagyon keveseket érdekel ez a fajta muzsika. Egy fiatal bandánál pedig valljuk be, különösen fontos hogy jó időben legyenek jó helyen, ha lehet, pont a hullám közepén, a Majesty of Revival viszont nagyon elkésett érzésem szerint debütalbumával. Emlékszem én a 2000-es évek elejére, közepére, amikor még a kevésbé tehetséges dallamos power metál bandáknak is vaskos figyelem jutott a nagyok árnyékában, ma viszont már egy kicsit más a helyzet. Mindezen kedvezőtlen előjelektől függetlenül még mindig lehet persze jó album a Through Reality...

Hát, őszintén szólva nem vágott hanyatt ez a háromnegyed óránál kicsit hosszabb lemez. Persze a lécet átviszik a srácok, szó se róla, de az talán ma már kevés az üdvösséghez, hogy rendületlenül tolják a fiúk az arpeggio-hegyeket, a klasszikuszenei ihletésű gitár és billentyűszólókat, bizonygatva hogy az előképzettségükbe aligha köthet bele bárki is, ami igaz is, de a helyzet az, hogy egyelőre még kimerül a Through Reality a Malmsteen-i tudásfitogtatásba bugyolált Statovarius/Sonata Arctica/Iron Mask dalok újracsomagolt ismételgetésén. Ezen kissé áldatlan állapoton feltétlenül tud lendíteni az a tény, hogy Dimitriy Pavlovskiy gitáros és Marat Adiev billentyűs szinte a teljes lemezen át képes ha nem is elvarázsolni, de mindenképp határozott bicentéssel egybekötött elismerést kiváltani a hallgatóból. A biztos alapok tehát megvannak, viszont ami visszamozdítja a lemezt az origópontra, az sajnos Konstantin Naumenko énekes - aki mellesleg idéntől a honfitárs zenekar Conquest sorait erősíti/gyengíti - aki sajnos minimum középsúlyos, de inkább idült énektechnikai problémákkal küzd, ami semmiképpen sem egy örömteli megállapítás egy olyan stílusban, amiben bizony minimum toppon kell lennie az énekesnek, a hiányosságok villámgyorsank kiderülnek ugyanis. Hangja erőtlen, hamis, és valamilyen oknál fogva ő is a Timo Kotipelto-féle dallamformálásra esküszik, ami szerintem megintcsak nem a legjobb hír. És hogy milyenek a dalok? Alapvetően korrektek, ahogy azt már sejteni lehet bővelkednek a tömény hangszeres megoldásokban, bár azért az öncélúság mezejére senki nem merészkedik szerencsére, bár tény ami tény, gitár és billentyűszólóból bizony kapunk orrvérzésig, de ez így éppen megfelelő is minőségük okán. Érdekes módon a sebesség nem dominál, innen is gondolom hogy kerek, kompakt dalokban próbáltak gondolkodni Majesty of Revivalék, kaptak a szerzemények itt-ott sejtelmes filmzeneszerű nagyzenekari betétet is ahogy illik, más kérdés, hogy ahogy az énektémákat sem, úgy a teátrálisnak szánt elemeket sem sikerült igazán kiaknázni. Bizony gondolhatják az ukránok, hogy a skandinávoknak, olaszoknak de jó dolguk is van melodikus/neo-klasszikus power metál fronton, hisz nekik a belőpőszintjük is minimum egy nagyságrenddel erősebb annál, mint amit a Majesty of Revival bemutat, de azért találni itt is bizalomgerjesztő, finom dolgokat, szóval még kár lenne hamut szórni a zenekar fejére...

Az, hogy nem lett igazán jó album a Through Reality, azt elsősorban az énekes számlájára írnám, hiszen ha egy két minőségi táppal etetett dalospacsirtával (mondjuk Henrik Bathtal vagy Christian Rivellel) ugyanezeket a dalokat felénekeltetnénk, szerintem lehet hogy hallanánk csodákat! A kétségkívül kvalifikált hangszeres szekción szerintem aligha múlt a dolog, bár tény, hogy egy kis egyéniséget azért ők is felcsíphetnének magukra a továbbiakban, de első körben mindenképpen kéne egy olyan énekes, aki ezeket a dalokat el is tudja énekelni alapvető technikai malőrök nélkül! Szóval, ez is egy ígéretes debüt lett, amit még sokat kell ahhoz fazonírozni, hogy egyszer versenyképes produkció válhassék belőle, mindenesetre egy gyenge hetest kapnak tőlem, ugyanis arról meggyőztek, hogy a Majesty of Revival tagságának négyötöde abszolút képes lehet minőségében arra, hogy továbbfejlődjön...

Értékelés: 7/10
Szerző: Fehér Balázs